Az ioncserélő gyanták gyakori problémái és kezelési módszerei

éncseregyantánszéles körben használják, mint például az elválasztás, tisztítás, visszanyerés, katalízis az ipari területen, tisztítás és dúsítás a kémiai elemzésben. Az ioncserélő technológia folyamatos fejlesztésével a gyanták alkalmazása a víztisztítás területén folyamatosan bővült, és egyre inkább bebizonyosodott a felsőbbrendűsége, melynek előnyei a mélytisztítás, a nagy hatékonyság és az átfogó visszanyerés.

1. A gyanta használat előtti előkezelése Ipari termékekioncserélő gyantákgyakran tartalmaznak kis mennyiségű szerves oligomert és szervetlen szennyeződéseket. Az első használat során fokozatosan feloldódnak és felszabadulnak, ami befolyásolja a szennyvíz vízminőségét vagy termékminőségét. Ezért az új gyantákat használat előtt elő kell kezelni. A konkrét módszerek a következők:

(1) Miután a gyantát betöltötte a hőcserélőbe, öblítse át a gyantaréteget tiszta vízzel, 50-70%-os tágulási sebességgel, amíg a szennyvíz tiszta, szagtalan és finom gyantamentes lesz.

(2) Használjon 4-5%-os HCl-oldatot a gyanta térfogatának körülbelül kétszeresével, hogy áthaladjon a gyantarétegen 2 m/h áramlási sebességgel. Miután az összes gyantán áthaladt, áztassa 4-8 órán át, engedje le a savat, és öblítse le tiszta vízzel, amíg a szennyvíz semleges nem lesz. Az öblítési sebesség 10-20 m/h.

(3) Használjon 2-5%-os NaOH-oldatot, amelynek térfogata a gyanta térfogatának körülbelül 2-szerese, majd engedje át és áztassa a fenti HCl adagolási módszer szerint. Engedje le a lúgos oldatot és öblítse le tiszta vízzel, amíg a szennyvíz semleges nem lesz. Az áramlási sebesség ugyanaz, mint fent. Ha a savas és lúgos oldatot 2-3 alkalommal meg lehet ismételni, a hatás jobb lesz. Az előkezelt gyanta első üzembe helyezésekor a regenerálószer mennyiségét megfelelően növelni kell, hogy a gyanta teljesen regenerálódjon.

2. Kezelési módszer agyantaszilícium szennyeződés

Az erős bázisú anioncserélőkben szilíciumvegyület-szennyeződés fordul elő, különösen azokban a berendezésekben és rendszerekben, ahol erős és gyenge anionos gyantákat együtt alkalmaznak, ami gyakran az anioncserélő szilícium eltávolítási hatékonyságának csökkenését eredményezi. Ennek a szennyeződésnek az oka az elégtelen regeneráció, vagy a gyanta nem regenerálódik időben a meghibásodás után. A kezelési módszert híg meleg lúgoldattal áztathatjuk és oldhatjuk. A lúgos oldat koncentrációja 2%, a hőmérséklete körülbelül 40 fok. Súlyos szennyeződés esetén felmelegített 4%-os nátrium-hidroxid-oldat használható a keringető tisztításhoz.

3. A gyanta vasszennyeződésének kezelési módszerei

A kationgyantában lévő vas főként a nyers vízben lévő vasionokból származik, különösen, ha koagulánsként vassót használnak. Az aniongyantában lévő vas főleg regeneráló folyadékból származik. A vassal szennyezett gyanta színe sötétebb lesz, a cserekapacitás csökken, az anionos gyanta lebomlása felgyorsul. A vasvegyületek eltávolításának módja általában az, hogy a gyantát nagy koncentrációjú (10-15%-os) sósavba áztatják inhibitorokkal együtt 5-12 órán keresztül, vagy még tovább. Kezelhető olyan komplexekkel is, mint a citromsav, az amino-triecetsav és az EDTA.

4. Lebegőanyag-szennyezés kezelési módszerei

A nyersvízben lévő lebegő anyag eltömíti a gyantaréteg pórusait, ezáltal növeli annak vízáramlási ellenállását, és befedi a gyantaszemcsék felületét is, ezáltal csökkenti a munkacsere kapacitását. A lebegőanyag eltömődésének megelőzése érdekében a legfontosabb a nyersvíz előkezelésének megerősítése, hogy csökkenjen a víz lebegőanyag-tartalma. A gyantarétegben lévő lebegő anyagok eltávolítására olyan módszerek használhatók, mint a visszamosás számának és idejének növelése vagy sűrített levegő használata a súroláshoz.

5. Kalcium-szulfát szennyezés kezelése

Ha a kalciumkation gyanta kénsavval regenerálódik, ha a műveletet nem végzik el megfelelően, kalcium-szulfát csapadék csapódhat ki a gyantarétegben. Ilyenkor nemcsak a regenerálás után nehéz tisztítani, hanem mindig van keménység az eluátumban, és csökken a gyanta cserélőképessége. A kalcium-szulfát kicsapódásának megakadályozására szolgáló intézkedések egyrészt a kénsav koncentrációjának csökkentése a regeneráló oldatban, másrészt a regeneráló oldat áramlási sebességének felgyorsítása. Lépésről lépésre történő regenerálási módszer is alkalmazható, melynek során a koncentráció fokozatosan növekszik, az áramlási sebesség pedig fokozatosan csökken. Ha kalcium-szulfátos csapadékot találunk, 1-2 napig -10%-os sósavoldatba áztatható, vagy sósavval többször regenerálható.