A THF 5 előállítási módja

(1) Furfurol módszer:

Furfurol furánná történő dekarbonilezésével és hidrogénezésével nyerik.

Ez az egyik első módszer a tetrahidrofurán ipari előállítására. A furfurált főként mezőgazdasági melléktermékek, például kukoricacsutka hidrolízisével állítják elő. A törvény súlyosan szennyezett, és nem segíti elő a nagyüzemi termelést, ezért fokozatosan megszüntették.

(2) Maleinsavanhidrid katalitikus hidrogénezési módszer:

A nikkelkatalizátort tartalmazó reaktorba alulról maleinsavanhidrid és hidrogén lép be, a termékben a tetrahidrofurán és a γ-butirolakton aránya pedig az üzemi paraméterek beállításával szabályozható. A reakcióterméket és a hidrogén nyersanyagát körülbelül 50 °C-ra lehűtik, hogy bejussanak a mosótorony aljába, és a folyékony terméktől elválasztják az elreagálatlan hidrogén- és gázhalmazállapotot. Az el nem reagált hidrogént és gáznemű termékeket mossuk és visszavezetjük a reaktorba, majd a folyékony terméket desztilláljuk, így tetrahidrofurán terméket kapunk. . Az eljárással tetszőlegesen beállítható a γ-butirolakton és a tetrahidrofurán aránya 0 és (5:1) tartományban, a maleinsavanhidrid egyszeri átmenetes konverziója 100%, a tetrahidrofurán szelektivitása 85% és 95% közötti, és a termék tartalom 99,97%. . Az eljárás jellemzői a jó katalizátorteljesítmény, az egyszerű folyamat és az alacsony befektetés.

(3) 1,4-butándiol dehidratációs ciklizálási módszer:

A folyamat a következő: 1087 kg 22%-os vizes kénsavoldatot adunk a reaktorba, 1,4-butándiolt adunk hozzá 110 kg/h sebességgel 100 °C-on, és a hőmérséklet az oszlop tetején. 80 °C-on tartják, körülbelül 110 kg/óra sebességgel. Az oszlop tetejéről 80% tetrahidrofuránt tartalmazó vizes oldatot kapunk. 50 t 1,4-butándiol hozzáadása után körülbelül 70 kg piroforos anyagot távolítottak el a reaktorból. A pirolízisoldatot szűrjük, és a kapott vizes kénsavoldatot újra felhasználhatjuk, és ebben az eljárásban a tetrahidrofurán hozama elérheti a 99%-ot vagy még többet is. A kénsav a legkorábbi katalizátor, amelyet a tetrahidrofurán ipari előállításához használtak, és ez egy olyan katalizátor, amelyet ma széles körben használnak a gyártásban. Az eljárási technológia kiforrott, a folyamat viszonylag egyszerű, a reakcióhőmérséklet alacsony, a tetrahidrofurán hozama magas, de a kénsav könnyen korrodálja a berendezéseket és szennyezi a környezetet.

(4) Diklórbutén módszer:

Úgy nyerik, hogy nyersanyagként 1,4-diklór-butént használnak, majd buténdiolt képezve hidrolizálnak, majd katalitikusan hidrogéneznek. Az 1,4-diklór-butént nátrium-hidroxid-oldatban hidrolizálják, 110 °C-on buténdiol képződik, a nátrium-kloridot centrifugálással eltávolítják, és a szűrletet bepárló kristályosítóban betöményítik az alkálifém-karboxilát elválasztására. A magas forráspontú vizet eltávolítják a desztillációs oszlopból. A tisztított butén-diolt a reaktorba küldik, majd a butén-diolt 80-120 °C hőmérsékleten és bizonyos nyomáson hidrogénezve bután-diolt képeznek, majd atmoszférikus nyomáson ciklonreaktorba desztillálják. A nyers tetrahidrofuránt pedig savas közegben 120-140 °C-on állítják elő, dehidratálják és légtelenítik, végül desztillálják, hogy nagy tisztaságú tetrahidrofuránt kapjanak. Az eljárás egyszerű működésű, enyhe állapotú, nagy hozamú, kis mennyiségű katalizátorral, folyamatosan használható.

(5) Butadién oxidációs módszer:

Nyersanyagként butadién felhasználásával nyerik, oxidációval furánt nyernek, majd hidrogéneznek. Ezt a törvényt külföldön iparosították.